Ballagás 2016

A ballagók nevében Kaliczka Péter fasoros kollégistánk, kollégiumi diákönkormányzati tag búcsúzott társaitól és nevelőitől az ünnepi áhítat után.

“Ismét eltelt egy év. Tavaly még mi voltunk azok, akik a helyeteken ültek és nézték, ahogy idősebb társaik búcsút vesznek a középiskolás évektől. Most mi állunk itt, és búcsúzunk el tőletek. Na de akkor a formaságból elég is lesz, térjünk rá a lényegre.

Hogy mit jelentettek számunkra a kollégiumban eltöltött évek? Hogyan éltük túl ezt a 3-4-5 évet, amit itt töltöttünk? Mivel gazdagodtunk az itt eltöltött évek alatt?

Szerintem azzal, hogy az itt való tartózkodás során nagyon sok mindenkivel kerültünk jó viszonyba, valakikkel még jobba is. Ez egy jó dolog volt, és nem is ártott ilyen kapcsolatokat kialakítani.

A kollégium amolyan Roxfortként funkcionált az évek alatt, és itt most nem a rácsokra gondolok. Voltak varázsigék, mint a W6eFRaQ8, ami már a mottója is lehetne a kolesznak. Vagy azok a mondatok, amik varázsigének már hosszúak, ám szállóigének még elmennek. Ilyen volt például az esti órákban a fürdőben oly sokszor hallható ,,Van meleg víz?” – vagy a fürdőn kívül a ,,Tanár úr/Tanárnő, kiugorhatok még 5 percre?” –  vagy a ,,Jó a wifi?” […]

Rátérnék az idei évre is. Már csak alig 2 tucat diák maradt azok közül, akiket az előző években is ismertünk. Ez is annak a jele volt, hogy nekünk az idei az utolsó nekifutás. Rengetegen voltatok újak, akik ez alatt a 7 hónap alatt törzsgyökeres kollégistává nőttétek ki magatokat. Ebben a tanévben új tanárokat is köszönthettünk a régiek mellett. Szerencsére mindegyikük kiállta a próbát és remélhetőleg a kollégium falai közt jól is érzik magukat, ha az itt maradó diáksereg ennyire megkedvelte őket!

Köszönjük Enikő néninek a reggeli ébresztéseket, a gyógyszereket, az ilyen-olyan szobapontokat és hogy megszabadított minket a már használhatatlan edényeinktől! Ja meg persze a humoros üzeneteket!

Köszönjük Zsóka néninek, hogy mindig mindenre figyelmeztetett minket, még ha éppen aludtunk is, tudtuk, hogy mi a dolgunk!

Köszönjük Krisztián bácsinak minden egyes tanácsát, a lelki támaszt és vidító szavakat! Az olyan beszélgetéseket, amikor a téma kellős közepén mondta, hogy ,,Oké, jóéjt!” Azokat a csütörtököket, amikor Tanár néniként funkcionált! És persze a lélekelemző szakkört, amin esetenként mi is ápolgattuk az ő lelkét!

Köszönjük Eszti néninek, hogy végre lecserélt minket a matek korrepetálásban, s a fantasztikus mosolyt, amivel nap, mint nap szembejött velünk a folyosón!

Köszönjük Zsolt bácsinak a kulturális programok megszervezését, és a mindig bő véleményét a dolgokról!

Köszönjük Kata néninek, hogy áhítatokon volt mit énekelnünk és hogy mindig időben beküldött minket aludni!

Köszönjük Peti bácsinak, hogy éjjeli őr volt a múzeumban, ami esténként néha életre kelt és aktívabb volt, mint valaha. Valamint az éjszakákon át nyúló történelem órákat!

Köszönettel tartozunk minden egyes ránk szánt percért, az együtt eltöltött boldog és kevésbé boldog időkért is egyaránt! Tanárainknak köszönjük, hogy mindig álltak rendelkezésünkre éjjel-nappal, köszönjük, hogy szüleink helyett szüleink voltak, amíg a kollégium lakói voltunk!

Köszönet illeti még a kollégium többi dolgozóját is. Köszönjük Nóri néninek, Ági néninek, István bácsinak és Robi bá’-nak, hogy minden nap szívüket-lelküket beletették az elkészített ételbe! Köszönjük Ildikó néninek, és Ica néninek, hogy egész évben nyilván voltunk tartva a rendszerben! És persze köszönjük Erzsike néninek, Marika néninek és Laci bácsinak, hogy minden helyre lett rakva, és bárhová mentünk a kollégiumon belül, meglátszott a munkájuk!

Köszönjük Igazgató úrnak az eddigi munkáját, és ezek után is sok sikert kívánunk ennek az intézménynek a vezetéséhez, ami lássuk be, nem egy könnyű feladat!”

Evangélikus kórustalálkozó

Idén hetedik alkalommal rendezték meg az Evangélikus Középiskolák Országos Kórustalálkozóját április 15-16-án, melyen most először képviseltette magát a Rózsák tere kollégiuma. Az ének-zene szakkör keretén belül ebben a tanévben is megszerveződött kamarakórusunk és szinte az összes jelentősebb kollégiumi alkalmon szerepelt Benedek Benjámin Bendegúz vezetésével. Januárban a fasori evangélikus templomban teljesített szolgálatot a kórus, kamarazenekarral kiegészülve. Az áprilisi két napos találkozóra már hónapokkal korábban elkezdtünk készülődni. Beni két darabot választott: Eric Whitacre, Charles Anthony Silvestri Sleep című és Kodály Zoltán A magyarokhoz című kórusművét. Péntek délután indult kisbuszunk a Rózsák teréről és hosszú út után este megérkeztünk Békéscsabára, ahol rögtön a Kistemplomba siettünk a nyitó áhítatra, a Bacchus Consort régizene együttes barokk korabeli művekből álló koncertjére és az összkari próbára. Másnap délelőtt lehetőséget kaptak a kórusok, hogy az evangélikus gimnázium termeiben főpróbát tartsanak, majd a Kistemplomban bemutatták egymás előtt tudásuk. Sajnos lelkes kis csapatunk nem tudott teljes létszámmal részt venni a békéscsabai találkozón, de így is szépen helytálltak, a náluk sokkal nagyobb rutinnal rendelkező kórusok között. Engedélyt kaptunk a templom orgonájának kipróbálására is, úgyhogy volt szerencsénk belehallgatni Palkovics Marika orgona szakos kollégistánk játékába. Egy biztos, jól éreztük magunkat Békéscsabán és szép emlékekkel, hasznos tapasztalatokkal térhettünk vissza a kollégiumba. 

Kórusvezető: Benedek Benjámin Bendegúz

A kórus tagjai: Németh Kira, Bognár Fanni, Kis Imola Villő, Rebeka Wang, Sebestyén Ági, Sánta Viktória, Koppán Kata, Palkovics Marika, Pócs Balázs, Sipos Bence, Boda Marci, Bereczky Bence, Hartmann Domonkos, Siptár Bence, Forgó Beni

(kiemelt kép forrása: evangelikus.hu)

A Lift! együttes a koleszban

A Lift! története a világ másik oldalán kezdődött 2013 őszén. A zenekar két tagja ugyanis részt vett az Egyházak Világtanácsának dél-koreai konferenciáján, ahol különböző népek és felekezetek keresztény énekeivel is megismerkedhettek. Hazatérve barátaikból együttest alakítottak, amely elsősorban a budapesti Tamás-mise házi zenekara lett, de mindenütt az ökumenét, a világra való nyitottságot és az igényes könnyűzenét képviselik.

Céljuk, hogy az egyedi feldolgozásban megszólaló brazil, palesztin, ruandai, kameruni, vagy kanadai énekeken át új fénybe helyezzenek megfakult üzeneteket, s megmutassák közönségüknek, hogy a világ különböző pontjain számtalan testvérünk él, akikre érdemes odafigyelni.

A Lift! Együttes tagjai:

Ábel Melinda – basszusgitár,
Bálint Ádám – gitár,
Bence Áron – ének, hegedű,
Bogyó Dorka – ének,
Bősze Veronika – ének,
Gráf Ádám – gitár, ének,
Huszák Zsolt – cajon,
Király Barnabás – gitár,
Pete Dóra – hegedű,
Somosfalvi Orsolya fuvola

(forrás: http://www.evangelikus.hu/cikk/go-lift-elso-hivatalos-videoklip)

2016. áprilisában ismét kollégiumunkban jártak és egy felszabadult, vidám estét köszönhetünk nekik, közös énekléssel és igeszolgálattal.

Húsvét

„Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó, és az élő; halott voltam, de íme, élek örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai:” (Jel 1,18)

Dr. Fabiny Tamás püspök úr szavai szerint: “Jézus az Élő. Húsvétkor nemcsak a patmoszi száműzetésben élő Jánost szólítja meg, hanem minket mindannyiunkat a magunk gyülekezetében, amelyet hajlamosak vagyunk saját kis szigetünknek tekinteni. Ő nekünk is ezt mondja: „Halott voltam, de íme, élek!” Jézus húsvétkor életjelt ad magáról. Ő a világ élete és éltetője: ha ki akarnánk őt taszítani, a világ szívét tépnénk ki. Pilinszky szép szavával: a tények mögül száműzött Isten újra és újra átvérzi a történelem szövetét. Húsvét óta azonban nemcsak a véres szövet van szemünk előtt, hanem az a szépen összehajtogatott fehér lepel is, amire az üres sírra rábukkanó első tanítványok találtak.” 

A kereszténység legnagyobb és legrégebbi ünnepe a húsvét az egyházi ünnepek sorában.  A magyar húsvét szó, az azt megelőző negyven napos böjt lezárulását jelzi. Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, és ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban föltámadott a halálból majd később többeknek megjelent. 

A húsvétot megelőző héten nálunk is előadták az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói passiójátékukat, mint minden évben. Kollégiumunkban ünnepi vacsorával egybekötött úrvacsorás áhítatot tartottunk húsvét alkalmából március 21-én Pelikán András lelkészünk szolgálatával. Németh Kira és Almási Máté segédkezett az áhítat zenei kíséretében.